04.26.

Szép napot! A mai órán meghallgattuk a többi négy csoport előadásait is a kapott témáikról. Fontos dolgokról esett ma is szó, mint például a társadalmi heterogenitás, eredményes tanulás, komplexitás és nyitottság és végül a humán erőforrás. Az utolsó előadásban fontosnak és nagyon igaznak tartottam azt a gondolatot, hogy "a rendszer csak annyira lehet jó, amennyire a tanárok jók". Úgy gondolom, hogy az, hogy Magyarországon az oktatás minősége nem túl jó, az nem csupán a tanárok miatt alakult így, de nagy szerepük van nekik is ebben. Az rendszer hatékonysága érdekében megérné, ha minél több időt és pénzt fektetnének a tanárok továbbképzéseibe. Mivel hamarosan a legtöbb tanár eléri a nyugdíjkorhatárt, várhatóan nagy hiány fog alakulni a szakmában. Sajnálatos módon nem túl nagy a motiváltság a mai fiatalok körében, hogy tanárnak tanuljanak. Személy szerint ezt teljesen megértem. Több megoldatlan probléma is van, ami miatt sokan inkább végül más munkát keresnek a tanári diplomájukkal, vagy egyáltalán bele se kezdenek az egészbe. Felmerülhet a kérdés, hogy mivel tehetnénk jobbá a tanárokat. Személy szerint a fizetésemelést tenném az első helyre, mint megoldást. Sokszor engem is elbizonytalanít a sorsom, félek, hogy mi vár rám, és elgondolkodom, hogy megéri-e majd szegénységben élni 6 év egyetm után. Remélem, hogy mire oda kerül a sor, az állam észreveszi, hogy a tanári fizetéseket meg kell emelni, egyrészt, hogy jobb megélhetést biztosítsanak nekik, másrészt pedig, hogy motiválják őket a jobb munkavégzésre. Ezen kívül még az is segíthetne, ha jobban szűrnék azt, hogy kikből válhat jó pedagógus. Sajnos ilyen helyzetben nem nagyon van lehetőség válogatni, az iskolák örülnek, ha találnak egyáltalán tanárt, az már nem fér bele, hogy azzal is foglalkozzanak, hogy az a tanár milyen tanár. Szomorú, hogy nem látják be, hogy ez a rendszer nem működőképes hosszútávon. Véleményem szerint ha valamit, akkor az oktatást aztán lehetne finanszírozni. Nem mindegy, hogy a gyerekeinket kik tanítják, és milyen légkörben töltenek napi 6-9 órát.

04.19.

Szép napot!

A mai órán csoportmunkát végeztünk. Különböző csoportakat kreált Anetta, én az Aragóniai Katalin nevű csoportba kerültem. Az volt a feladatom három társammal együtt, hogy elolvassunk egy tudományos szöveget a demográfiai változásokról. Először egyénileg elolvasva nehéznek tűnt a szöveg, de amikor közösen átbeszéltük a csoport tagjaival jobban megértettük a szövegben az összefüggéseket és a tartalmat. A szöveg alapján megtudtuk, hogy a demográfiai viszonyoknak meghatározó szerepük van a fejlett országok oktatási rendszereiben. A demográfiai változások legfőbb tényezői közé sorolta a szöveg a bevándorlást, a születésszám csökkenését és az elöregedést. Megtudtuk, hogy a felsőoktatásba 2003 óta több diák lép be, mint általános iskolába. Több lépéses megoldás létezik a demográfiai változásokra. Az első lépés maga a felismerés, a második pedig az alkalmazkodás. Ez kimerülhet például abban, hogy sokszor évszázados mintákat adunk fel, és mintaszerű változtatásokat viszünk végbe. Magyarország az alkalmazkodásban nem mondható túl sikeresnek. Magyarországon nincs elég tudás a strukturális változások természetének megértéséhez. A kutató-elemző kapacitásokat többnyire felszámolták a pénzügyi szűkösség miatt. A magyar oktatási rendszer a férőhely csökkenésével próbálja a problémát küszöbölni, azonban ez nem elegendő megolás. Meglepőnek találtuk azt a tényt, hogy például (2008-ban) a tankötelezettségi korba belépők száma körülbelül háromnegyede a kilépők számának. Ez a jelentős létszámcsökkenés abban is megmutatkozik, hogy nincs annyi általános iskolás (akik, ha mind továbbtanulnának),hogy feltöltsék a felsőoktatásban lévő férőhelyeket. Szerintem ezek az adatok mindannyiunkat megdöbbentettek. Megoldásnak azt olvastuk a szövegben, hogy érdemes mindenképpen tisztában lenni a helyzettel, megkell értenünk azt, és a témáról beszélnünk kell nyíltan, hogy mindenki tudjon a helyzetről.

04.12.

Szép napot! A mai órán az volt a feladatunk, hogy két videót megnézzünk. Az első videó a "Jó iskolát! dr. Csapó Benő" volt. Nagyon hasznosnak találtam a videót, sok fontos dolgot említett meg Dr. Csapó Benő. Felhíta a figyelmet arra, hogy mennyire lényeges az, hogy a tanár megpróbálja megérteni a gyerekek gondolkodásmódját, hiszen ezzel viszi előrebb őket, nem azzal ha ráhagyja, "mert úgyis buta". A színészeket is megemlítette példaként. Van néhány színész, aki a való életben "suta", de a filmekben, vagy a színházban remekül előadja magát és tekintélyesnek tűnik. A tanárok feladata pontosan ez. Színészkedni kell, hiszen ha belevonjuk a magánéletünket is az órákba, azzal hatalmas hibákat elkövethetünk. A videóban arról is szó esett, hogy a magyar iskolarendszer nem túl hatékony, hiszen szelektív és kategorizál, és ez a rendszer nem működik jól. Ezzel ellentétben a skandináv renszer, ahol beengedik a különbségeket, az sokkal hatékonyabb. Ez amiatt is lehetséges, mert az egy jó élmény, ha a gyerek olyas valakinek adhat, akinek nincs. A kategorizált iskolákban a gyerek önzővé válhat, és hiába kerülhet remek pozícióba felnőttként a munkahelyén, ha a másokkal való bánni tudása nem alakult ki megfelelően. A második videó "Rita Pierson: Minden gyereknek szüksége van egy bajnokra" volt. Nagyon élveztem nézni ezt a TED talk-ot, rendkívűl inspirálónak és motiválónak tartottam ezt a beszédet. Ez a gondolkodásmód az, amire a gyerekeknek szükségük van. És sajnos egyben ez a gondolkodásmód az is, amiből nagy hiány van ma az iskolákban. Természetesen vannak kivételek, és nekem is volt szerencsém hasonló mentalitású tanárokhoz diákéveim során. Remélem ,hogy én is és a szaktársaim is hasonló pozitív hozzáállással kezdünk majd neki a tanításnak néhány év múlva. És azt is remélem, hogy nem csak a kezdetekben leszünk így, hanem végig, és nem hagyjuk, hogy kiégjünk, mint rengeteg tanár manapság. Összességében nagyon hasznosnak találtam mindkét videót. Minden pedagógusnak készülő diáknak, és már pedagógusként dolgozóknak is ajánlom, hogy tekintse meg a két videót, hiszen csak nyerhetnek vele.